A rossz lehelet sok kellemetlen pillanatot okozhat életünkben, hosszantartó fennállása pedig gyakran szociális gátlások kialakulásához és önbizalomhiányoz is vezethet. Az okok feltérképezésével és a megfelelő terápia kiválasztásával a probléma azonban teljes mértékben megszüntethető, kezelhető.
Nézzük sorban, mik a rossz lehelet kialakulásának fő okai:
1. Baktériumok jelenléte
A szájüregben egészséges állapotban is rengeteg baktérium található, amelyek anyagcseréjük során kellemetlen szagú anyagokat termelnek. Ha ezek száma megnövekszik, vagy olyan törzsek jelennek meg, amelyek a káros folyamatokért is felelősek, akkor biztosan számíthatunk kellemetlen leheletre. Leggyakrabban a nem megfelelő tisztítás áll ennek a hátterében.
2. Milyen szájhigiéniás hiányosságok vezethetnek a kellemetlen szájszag kialakulásához?
1. A nyelv nincs megfelelően tisztítva. A nyelven található a legtöbb baktérium, ezért ha az kimarad a tisztításból, akkor többek között szájszag jelentkezik. Tisztítása történhet nyelvkaparóval, vagy egyszerűen csak fogkefe és fogkrém segítségével 2. Elmarad a fogköztisztítás. A fogkefe sörtéi nem tudnak a fogközökbe hatolni, így ezeken a területeken ételmaradék reked meg, mely táptalaja a baktériumoknak. Legalább egyszer, az esti fogmosás után fogselymezni kell. 3. Elmarad az íny, a nyálkahártya és a garat tisztítása, ahol a baktériumok szintén letapadnak. Az ínyt puha sörtéjű fogkefével, a nyálkahártya többi területét pedig, többek között a garatot is, alkoholmentes szájvíz használatával tudjuk tisztán és egészségesen tartani. A mandulák barázdáiban is megrekedhet lepedék, ezért fontos a szájvízzel történő gargarizálás is.
Az arra hajlamos egyéneknél gyakran előfordul, hogy ha a lepedék hosszabb ideig a fogakon marad, a nyálban lévő ásványi anyagok által pedig fogkő alakul ki. Olykor a garatba jutott lepedékekből a mandulák barázdáiban is megjelenhet hasonló anyagból álló lerakódás, ezek a mandulakövek. A fogkő egy állandó baktériumtelepet jelent, amire egyre könnyebben tapad meg az új lepedék, és így egyre több és változatosabb bakteriális törzsek jelenhetnek meg. A kellemetlen szájszag hátterében az esetek többségében a fogkő baktériumai állnak, de hasonló tüneteket okozó baktériumtelepek találhatók a szuvas fogakban, az elhalt fogbélben, a gyulladt ínybarázdában és minden egyéb gyulladásos folyamat környékén.
Ezen problémák kiküszöbölhetők illetve orvosolhatóak a rendszeres fogorvosi kontrollvizsgálatokon. Emellett fontos a napi 2-3-szori alapos fogmosás, fogselymezés, az íny és a nyelv tisztítása. A mechanikai tisztítás mellett az alkoholmentes szájvíz rendszeres használata is szükségszerű. Ajánlott évente fogorvosi szűrésen részt venni, és amennyiben szükséges, a fogkövet eltávolíttatni. Erre akár gyakrabban is szükség lehet, egyéntől függően. Mandulakövek megjelenése vagy tartós fennállása esetén fül-orr-gégész szakorvos felkeresése ajánlott.
3. Reflux
A kellemetlen szájszag hátterében emésztési zavar, reflux is állhat. Ezeknél a betegeknél a gyomor szájadéka nem zár jól, így a gyomortartalom a gyomorsavval együtt visszaáramlik a nyelőcsőbe, vagy akár a szájüregbe, jellegzetes szag kíséretében. Emellett a sav a fogakra is különösen ártalmas lehet, és a nyálkahártya gyulladását is okozhatja. Bizonyos reflux elleni gyógyszerek szájszárazságot okozhatnak, ami növeli a baktériumok felhalmozódását.
Ha erre gyanakszik, minél előbb keresse fel háziorvosát. Ha a fogak is érintettek a sav káros hatásai által, akkor kerülje a jövőben a savas és szénsavas ételek és italok fogyasztását, ha azonban mégis fogyasztja őket, akkor vízzel öblítse ki a száját étkezés után, majd fél óra elteltével saverózió elleni fogkrémmel mosson fogat, és használjon fluoridos szájvizet. Ha a fogorvosi vizsgálat alkalmával nagyobb mértékben károsodott fogfelszíneket állapít meg az orvos, akkor tömésre vagy fogpótlásra lehet szükség.
4. Szájszárazság
Szájszárazság a nyál mennyiségének csökkenését jelenti. A megfelelő mennyiségű nyálnak védő szerepe van, segít a káros folyamatok csökkentésében a benne található anyagoknak és a lemosó hatásának köszönhetően. Ha nincs elég nyál, az ártalmas folyamatok felgyorsulnak, és a baktériumok elszaporodnak, amik a szájszag fő okozói. Bizonyos betegségek, gyógyszerek, vagy serkentőszerek (alkohol, cigaretta, kábítószerek) is okozhatnak szájszárazságot. Fontos kiemelni a gyakori bűnöst, a dohányzást. Amellett, hogy a dohány és az égéstermékek markáns szaganyagokkal rendelkeznek, melyek lerakódnak a nyálkahártyában, a különböző anyagoknak köszönhetően szájszárazság is kialakul. Ezért a szájszag megléte mellett a használók hajlamosabbak a fogszuvasodásra, fogágybetegségekre is, nem beszélve az összes többi járulékos egészségügyi károsodásról.
Fontos a rossz szokások elhagyása és a megfelelő szájhigiénia fenntartása a sikeres kezelés érdekében. Egyéb járulékos betegségek vagy gyógyszerek okozta szájszárazság esetén az adott szakorvossal kell konzultálni a lehetséges megoldásokról.
5. Intenzív illatanyaggal rendelkező ételek, italok fogyasztása
Ilyenek pl. a hagymafélék, fokhagyma, hal, szeszesitalok stb. Ezek fogyasztása után érdemes sok folyadékot, lehetőleg tiszta vizet fogyasztani, majd pedig többször fogat mosni és fogselymezni, ügyelve a nyálkahártyák (íny, nyelv) tisztítására is. Néhány szájápolási termékeket forgalmazó cég gyárt külön erre a célra alkalmas fogkrémet és szájvizet is. Emellett kipróbálhatunk házi praktikákat is, pl. jellegzetes ízű zöldség rágcsálását, ilyen a petrezselyem, zeller, szegfűszeg, vagy mentalevél.
Ha gyakran tapasztal rossz leheletet, vagy kellemetlen ízt, az okára pedig nem sikerüt eddig rájönnie, ne habozzon felkeresni minket, készséggel segítünk Önnek!